Éjszakai lidércnyomás
Sammy és Dean Winchester az Odaát következő részében egy rémálomba próbálnak betörni, hogy egy férfit megszabadítsanak a lidérceitől. De mi az oka a lidércnyomásnak a valóságban?
Bizonyára mindenki ismeri a lidércnyomás kifejezést, de pontos jelentését és eredetét már kevesen tudják. Az élmény, vagyis inkább a félelem, amit átélünk lidércnyomás közben az alvás egy jól meghatározható fázisában, a gyors szemmozgásos szakaszban – közismert angol rövidítése REM – jelentkezik. Ebben a titokzatos és még felderítetlen álomszakaszban felléphetnek hallucinációk és alvási bénultság (paralízis) is.
Az alvás alapvetően két részre tagolódik: REM fázisra és – jobb elnevezés híján – nem-REM fázisra. A REM fázis az élénken felidézhető álmok birodalma, amely kellemes és félelmetes emlékeket is bevéshet memóriánkba. Kutatások szerint az emlékezet erősíthető az REM fázis mesterséges meghosszabbításával, mivel a kísérletekben részt vevők másnap sokkal jobban emlékeznek az előző nap tanultakra, mint azok, akiknél nem növelik a fázisok időtartamát.
A psziché felderítése
Az REM fázis a csecsemők alvásidejének 80, felnőttekének 20-25 százalékát teszi ki, ez utóbbi 90-120 percet jelent éjszakánként, és 4-5 különálló részre tagolódik. Ilyenkor pihen a szervezet motorikus része, az izmok elernyednek, a mozgásért felelős idegsejtek ingerület átvitelét blokkolja a szervezet, testi aktivitás alig érzékelhető – de természetesen a szemgolyók mozgása felgyorsul.
Az orvosok több betegség okát is megállapíthatják az REM fázis közben. A nemi szervek vérellátottsága javul, nőknél és férfiaknál egyaránt izgalmi állapot jelentkezik. A merevedési zavarok kivizsgálására például ideális az REM fázisban végzett vizsgálat. Ha ebben a szakaszban van merevedése a páciensnek, akkor a szervezete megfelelően működik és panaszának pszichés okai vannak, ha viszont nincs, akkor betegsége szervi eredetű.
Nemcsak mi emberek, hanem az állatok is profitálnak az REM fázis jótékony hatásaiból. Eddig nem született magyarázat arra a furcsa megfigyelésre, amit bizonyos zsákmányállatok körében észleltek. A patkány, a sündisznó és a nyúl, az REM fázisok közben egyszer-egyszer felébrednek azért, hogy körül tudjanak kémlelni, nem fenyegeti-e őket egy ragadozó támadása. Ez gyökeresen ellentmond a fenti teóriának, mely szerint a tudatos mozgás és agytevékenység szünetel ebben az alvási szakaszban.
Tényleg elraboltak az ufók?
Az izmok ernyedtsége és az ilyenkor tapasztalható hallucinációk váltják ki a jól ismert, „menekülnék, de nem mozog a lábam” élményt, amit gyakran átélnek az REM fázisból hirtelen felébredők. A kutatók nagy többsége ide sorolja a rémálmokat, és az „elraboltak az idegenek” történeteket egyaránt. A vizsgált páciensek 25 százaléka számolt be tehetetlenség-érzésről, miközben úgy érzékelták, hogy rajtuk kívül a gonosz, vagy legalábbis egy rosszindulatú személy tartózkodik a szobában, aki később a mellkasukra ül és fojtogatja őket. Innen ered a magyar lidércnyomás kifejezés. (Egyébként a boszorkány szavunk a török nyom igéből származik.)
A fenti élményt a világ minden részén ismerik, és általában úgy írják le, mintha valaki ülne az ember mellkasán. Vannak kultúrák, ahol az emberek hátán lovagló boszorkánnyal azonosítják ezt a rémálmot, bizonyos keleti kultúrák az esti túlzott jóllakást teszik felelőssé a lidércnyomásokért. Talán ezért is érdemes megfontolni azt a román intelmet, amely szerint reggelid edd meg egyedül, ebédedet oszd meg felebarátoddal, vacsorádat pedig add az ellenségednek.
Az Odaát szellemvadászainak nem ilyen egyszerű a dolga, a vacsora elvételével még nem oldódik meg a démonok legújabb áldozatának problémája. Nézd az Álom, álom, rémes álom című epizódot csütörtök éjjel 0 óra 40 perckor az RTL KLubon!